Az utóbbi hetek egyik negatív szenzációja és vezető híre a görög válság, amelyről sokféle elemzést olvastunk, hallottunk. Különvéleményünk – amivel lehet vitatkozni – a következő: nem a monetáris válság és nem is a görög államháztartás túlköltekezése a valódi probléma!

Az EU piaci létjogosultsága nem kérdőjelezhető meg egy kicsiny, mondhatni perifériás gazdaság fenyegető csődje miatt. A közös pénznem előnyei pedig oly fontosak, hogy a gazdaságilag jóval erősebb tagországok úgyis mentőövet dobnak a fuldoklónak. Még akkor is, ha ezzel saját biztonságukat és jólétüket veszélyeztethetik.

A hellén példa elsősorban arra figyelmeztet minket, mennyire sérülékenyek a kis országok, hogy a pénzügyi egyensúly hiánya akár a politikai stabilitás megingásához is vezethet. Különösen a kevésbé innovatív gazdaságok veszélyeztetettek. Ahol az ország fő bevétele a turizmus, a globális válság hatására az egész nemzetgazdaság gyorsan fejre állhat. A vállalkozók kiszolgáltatottak: ami eddig biztos árbevételt jelentett számukra, az átmenetileg (a pesszimistábbak szerint végleg) elveszett.

Receptajánlatunk: a hagyományos „görög salátát” gyors alkalmazkodóképességgel és folyamatos innovációval kell „fűszerezni”. Mindez persze elképzelhetetlen némi vállalkozó szellem, illetve a vállalkozói kultúra fejlesztése nélkül. A magyar vállalkozók ugyanúgy kénytelenek alkalmazkodni a változó piaci feltételekhez. Aki az európai piacon érvényesülni szeretne, annak fel kell mérnie a várható kockázatokat, mert csak ezek ismeretében lehet az adott célpiacra megfelelő szolgáltatást, vagy terméket exportálni.

A.K. – P.R.