Sok vita folyik arról, hogy a gépi fordítás mikor váltja ki az emberi fordítók munkáját. Meglátásom szerint rövid távon biztosan nem. Az alábbi levél (természetesen spam) láthatólag fordítógép “munkája”:

Jó napot,
Kérjük, remélem nem lesz a this.actually zavarban vagyok, német, aki férjhez ment egy mexikói férfi 5 évvel ezelőtt, hogy 2004-ben. A férjem van valaki, hogy lehet olyan gazdag, amíg életben volt.
Ő jól ismeri az üzleti világgal és így több vállalat, amely magában foglalja Transgas a gáz és az olaj korlátozott, morrett legjobb trransporting ügynökségek, valamint a nagy Palm plantation.infact férjük halála után én vagyok az ő becslése eszköz $ 6.2MILLION volt. Rásokkal a likvid pénzeszköz, ami kb $ 3.6million A bank.please van tudni, hogy ebből az én férjük halála, aki családtagok gyűjtött, és a szalag threating nekem az összes pénzügyi hozamok, annak ellenére, hogy a házasság volt a szerződött
jogszabályban előírt törvényi amely kimondja, hogy az a A férj halála esetén a feleség az örökli a tulajdon az elhunyt férj. Kérjük, azt akarom, hogy segítsen nekem, hogy a nyers tranfer cash egy számlára, mielőtt a családtagok elõ függetlenül ötletek A have.please i gyors a help.please contact me immediately.

Meggyőződésem tudok Bank you.

Az ilyen leveleknek Magyarországon is áldozatul estek már néhányan, de ezzel a magyar szöveggel a csalóknak esélye sincs. Legalábbis remélem.

R.Á.

Legújabb kutatások szerint a cégtulajdonosok és a felsővezetők gyakrabban használják a Google keresést, mint azt feltételeznénk. Ezt a feladatot a vezetők nem delegálják, átlagban napi hat keresést lebonyolítanak saját maguk. Érdekesség, hogy a felmérés szerint jobban szeretnek videót nézni, mint olvasni: a YouTube portálon napi másfél millió üzleti célú keresés történik. Az üzletemberek nagy része aktívan használja a közösségi marketing eszközeit is (wiki, Twitter, LinkedIn…).

Mit is jelent ez a számunkra? Sokan szkeptikusak abban a tekintetben, hogy a legújabb csatornák mennyire működőképesek az üzleti világban. Tudomásul kell vennünk, hogy hihetetlen változások zajlottak és zajlanak le, ami az élet egyetlen területét sem hagyja érintetlenül.

A külföldi vállalatközi (B2B) szektor döntéshozói tehát intenzív felhasználók a LinkedIn, a Xing, a Twitter, a YouTube és számtalan más portálon, és ezt nem lehet figyelmen kívül hagyni. Magyarországon még viszonylag kevesen használják, de például a LinkedIn portálon – amely kifejezetten üzleti alkalmazás – már több mint negyvenezer magyar regisztrált. Nem is beszélve a negyvenmillió külföldi felhasználóról. És ha külföld felé kommunikálunk, ha exportálunk vagy exportálni készülünk, akkor ezt ki is kellene használni.

Jelen kell lenni, sőt, aktívan kell jelen lenni.

R.Á.

Európán belül nem érzékelhetők annyira erősen a kulturális különbségek, de a nyugati mentalitáshoz szokott magyar exportőrt sokkszerűen érhetik az arab világ üzleti szokásai.

Egy partnerünknek nemrégen át kellett alakítanunk az angol nyelvű céges anyagait, mert az arab partnerek elvárták, hogy az ő logójuk is szerepeljen rajtuk. Ez ugyan okozott némi fejtörést, mert hogyan hozunk össze egy professzionális kinézetű, jó minőségű nyomdai anyagot miniatűr, Word fájlban kapott logókból…Ezenkívül udvariasságból még azt is meg kellett tenni, hogy az angol nyelvű címeket arabul tüntessük fel. El kell tudni fogadni azt is, ha az üzletkötés előtt meg akarnak ismerni bennünket, vagy ha az üzleti folyamatok nem a nálunk megszokott tempóban zajlanak.

Mindez számunkra szokatlan lehet, azonban ha a világ más tájain szeretnénk üzletet kötni, tisztelni kell a partnerek kultúráját. Ahogy Willy Brandt mondta: “If I’m selling to you, I speak your language. If I’m buying, dann müssen Sie Deutsch sprechen.”

R.Á.