A Boston Consulting Group felmérése szerint két évvel ezelőtt még az amerikai vállalatok uralták a világ ötven leginnovatívabb vállalatának listáját. Az első helyeket most is elfoglalja az Apple, a Google és a Microsoft, de egyre több Amerikán kívüli cég is felkerül a listára, az ötven cégből jelenleg 28 nem amerikai. A kínai BYD autógyártó például már a 8. helyen áll. Mindez az amerikai hegemónia csökkenésére és a pólusok eltolódására utal.

Milyen következtetést vonhatunk le ebből: talán exportáljunk Kínába? Biztos választ nem adhatunk, hiszen csak trendekről beszélünk, melyek hosszabb távon piaci lehetőségeket is jelenthetnek. A makrogazdasági és politikai trendeket nem tudjuk befolyásolni, azonban rendkívül fontos, hogy minden új piacra lépés előtt megvizsgáljuk a feltételeket.

Egy kulturálisan, nyelvileg és gazdaságilag is ennyire eltérő piacon kockázatfelmérés nélkül piacra lépni életveszélyes. A kockázatfelmérésnek ki kell terjednie a külső piaci feltételek vizsgálata mellett a cég belső helyzetére is. Először fel kell mérni, mennyire mély a víz és milyen erős a sodrása, majd mérlegelni kell azt is,  hogy tudunk-e úszni, és elég erőnk van-e ahhoz, hogy egyáltalán felszínen maradjunk.

A minap porcelántervező iparművész ismerősünk mutatta büszkén legújabb, díjazott munkáit. Lelkesen dicsértük a szép tárgyakat, megemlítve, hogy akkor most végre biztosan beindul az üzlet. Szomorúan legyintett, mondván, hogy arról sajnos szó sincs. Elmagyarázta, hogy a tárgyakat legkésőbb két hónap múlva (!) már másolni fogják, úgyhogy addig kell kihozni belőlük, amit lehet.

A legkülönfélébb termékek hamisítása jól jövedelmező üzletággá nőtte ki magát szerte a világon. Hogy az előbbi példánál maradjunk, az arra szakosodott „üzletemberek” figyelemmel kísérik a művészeti magazinokat, versenyeket, pályázatokat, kiállításokat, internetes forrásokat, és a legszebb munkákat egészen egyszerűen ellopják. Gyakran előfordul, hogy a vevő árajánlatot kér valakitől, vagy megvásárol egy próbadarabot, azután más gyártót keres, többnyire a Távol-Keleten.

Ítélkezni lehet, ám a pereskedésnek gyakorlatilag semmi értelme: csak időt és még több pénzt veszíthet a károsult. Nem véd meg a szabadalom sem a hamisítóktól, sőt, néha a részletes leírás kifejezetten jó ötleteket ad a konkurenciának. Elég egy kis változtatás, és az „új” termék máris jogtiszta, erre saját gyakorlatunkban is láttunk példákat.

Hogy védheti meg magát egy cég a másolástól? Voltaképpen sehogyan. Ha komoly innovációról van szó, akkor szigorú titoktartással egy darabig távol tarthatók a kíváncsiak. A versenyelőny a legbiztosabban akkor tartható fenn, ha a cég folyamatosan újabb és újabb innovációval áll elő – amit a konkurencia mindig csak lépéshátránnyal képes hamisítani. Ez igaz mind az itthoni, mind a külföldi piacokon.

P.R. – R.Á.

Az utóbbi hetek egyik negatív szenzációja és vezető híre a görög válság, amelyről sokféle elemzést olvastunk, hallottunk. Különvéleményünk – amivel lehet vitatkozni – a következő: nem a monetáris válság és nem is a görög államháztartás túlköltekezése a valódi probléma!

Az EU piaci létjogosultsága nem kérdőjelezhető meg egy kicsiny, mondhatni perifériás gazdaság fenyegető csődje miatt. A közös pénznem előnyei pedig oly fontosak, hogy a gazdaságilag jóval erősebb tagországok úgyis mentőövet dobnak a fuldoklónak. Még akkor is, ha ezzel saját biztonságukat és jólétüket veszélyeztethetik.

A hellén példa elsősorban arra figyelmeztet minket, mennyire sérülékenyek a kis országok, hogy a pénzügyi egyensúly hiánya akár a politikai stabilitás megingásához is vezethet. Különösen a kevésbé innovatív gazdaságok veszélyeztetettek. Ahol az ország fő bevétele a turizmus, a globális válság hatására az egész nemzetgazdaság gyorsan fejre állhat. A vállalkozók kiszolgáltatottak: ami eddig biztos árbevételt jelentett számukra, az átmenetileg (a pesszimistábbak szerint végleg) elveszett.

Receptajánlatunk: a hagyományos „görög salátát” gyors alkalmazkodóképességgel és folyamatos innovációval kell „fűszerezni”. Mindez persze elképzelhetetlen némi vállalkozó szellem, illetve a vállalkozói kultúra fejlesztése nélkül. A magyar vállalkozók ugyanúgy kénytelenek alkalmazkodni a változó piaci feltételekhez. Aki az európai piacon érvényesülni szeretne, annak fel kell mérnie a várható kockázatokat, mert csak ezek ismeretében lehet az adott célpiacra megfelelő szolgáltatást, vagy terméket exportálni.

A.K. – P.R.