Manapság még mindig gyakori, hogy a megbízók a kommunikációs projekt részeként megrendelnek egy portált a kivitelezőtől/hosting cégtől/reklámügynökségtől, amelyik éppen kéznél van. Az már többé-kevésbé elfogadott, hogy a szomszéd fiú nem alkalmas a feladatra, meg kell bízni hozzáértő céget.

Na de, ki a hozzáértő? Az internet hőskorában sokan maguk barkácsoltak akár céges honlapot is. Ebből születtek a nagyon szép, de nem működő honlapok (tehetséges webdesigner – tehetségtelen programozó), és készültek elfogadhatatlan megjelenésű, remekül működő oldalak (kiváló programozó – pocsék designer). Ebből egyenesen következett, hogy a két funkciót szét kellett választani. Ahogy egyre nőtt az információ mennyisége az interneten, rá kellett jönni arra is, hogy a tartalmat valahogyan strukturálni kell, és persze egészen máshogyan kell fogalmazni, mint nyomtatásban. A „content designer” dolga a tartalom összeállítása mellett részben az is, hogy biztosítsa a portál használhatóságát (usability). Hogy tovább bonyolítsuk a dolgot, a keresőmarketing (seo) szintén külön üzletággá nőtte ki magát.

Tehát kell nekünk egy webdesigner, egy programozó, egy content designer és egy keresőmarketing szakember. Ez a legritkább esetben található meg egy személyben, hovatovább, egyetlen cégben is. Mit tudunk akkor tenni? Kell egy projektmenedzser, aki összefogja és átlátja ezeket a folyamatokat. Ha egyszerű a portál, akkor ezt megtehetjük mi magunk, ha bonyolultabb projektről van szó, akkor találjuk meg a megfelelő szakembert!

És miért van ennek jelentősége az exportban és a nemzetközi kommunikációban? Azért, amit nem győzünk ismételgetni: külföld felé ugyanazon a magas színvonalon kell kommunikálnunk, ahogyan az ott szokásos. Különben esélyünk sincs.

R.Á.